„Szeresd az igazságot, de bocsáss meg a tévedésnek.”

(Voltaire)

Bemutatkozás

1984 októberében katolikus család első gyermekeként születtem Gyulán, gyermekkoromat a szintén Békés megyei Újkígyóson töltöttem. Gimnáziumi tanulmányaimat a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, valamint a Rózsa Ferenc Gimnázium falai között abszolváltam. Édesapám villamos-ipari szakember, édesanyám óvónő, egy érettségi előtt álló szakközépiskolás testvérem van.

2003-ban, közvetlenül az érettségi vizsgám letétele után nyertem felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, mégpedig informatikus könyvtáros-történelem szakpárra. Ugyanettől az évtől vagyok lakója a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumnak.

Hallgatói önkormányzati pályafutásomat 2005 tavaszán kezdtem, ekkor lettem tagja az ELTE BTK HÖK Kollégiumi Bizottságának, ahol a Kollégiumi Összbizottság akkori alelnöke, Falussy Dániel kezei között ismerkedtem meg a kollégiumi érdekképviselet alapjaival. 2005 októberében lettem tagja a KCSSK BTK Diákbizottságának, melynek vezetését 2006 márciusában vettem át Harmat Pétertől. Ugyancsak 2005 októberétől lettem bölcsész delegált a KCSSK Kollégiumi Diákbizottságába (a továbbiakban KCSSK KDB), ezen tisztséget egészen 2007 októberéig viseltem. A KCSSK BTK DB-t 2006 októberéig irányítottam, a testület vezetését ezután Ribling Tamás vette át. 2006 októberétől rövid időn belül, majdhogynem egy időben vettem át a BTK HÖK Kollégiumi Bizottságának vezetését, lettem ugyanebben a Hallgatói Önkormányzatban alelnök Szávay István elnöksége alatt, valamint vállaltam el a Kóré András vezetésével újonnan megalakuló Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatban az általános alelnöki tisztséget Kocziszky Szabolcs kollégámmal egyetemben. 2007 novemberében Ribling Tamás megválasztott KolHÖK elnök, 2008 májusában pedig Nemes László BTK HÖK elnök is alelnökének kért fel csapatába. Pályafutásom alatt számos alapszabály és különböző szabályzat elkészítésében, több választás lebonyolításában, valamint jó néhány egyetemi-, kari- és kollégiumi rendezvény megszervezésében és lebonyolításában vettem részt.

Szabadidőmet legtöbbször egyetemi tanulmányaimmal, legszívesebben kedvesemmel töltöm, aki nyugodt hátteret biztosít számomra ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjam ellátni feladataimat. Legkedvesebb időtöltéseim közé a sportolás, valamint – jól nevelt bölcsészhez híven – a zenehallgatás és az olvasás tartozik. Örök kedvenceim ezekben a kategóriákban az Olympique Marseille futballcsapata, a Depeche Mode és Nikosz Kazantzakisznak a Zorbász, a görög című regénye.

A fentebb vázolt, eseményekben és fordulatokban gazdag pályafutás újabb állomásaként határoztam el, hogy bizalmatokat és támogatásotokat kérjem, hogy mint a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöke legyen lehetőségem megvalósítani csapatommal együtt elképzeléseimet.

   Ezen a helyen is szeretném megköszönni mindenkinek, akivel az utóbbi több mint három évben együtt dolgozhattam. Ez a program nélkületek nem íródhatott volna meg.

Szemlélet, motiváció

Sokszor és sokat halljuk, hogy egyetemistának lenni életérzés, főleg akkor, ha az ember kollégistaként szerez diplomát. Rengetegszer elhangzott már a legkülönfélébb rendezvényeken, hogy mekkora előnyt jelenthet, ha valaki egy kollégiumban készül fel az egyetem által elé állított megmérettetésekre.

Amellett azonban, hogy a tanulmányok mielőbbi elvégzésében segítséget jelent a kollégiumi életforma, hatalmas szocializációs jelentőséggel is bír neveltetéstől, életkortól és szociális helyzettől függetlenül. A kilencvenes évek nagy ELTE-s „kollégiumi reformjának” köszönhetően mára egy kollégium kivételével az összes szociális kollégiumban az Egyetem mind a nyolc karáról vegyesen laknak hallgatók. Egymás mellett, sok esetben akár egy szobában is egy programtervező matematikus, egy jogász és egy – teszem azt - szociológus. Sokszor a legkülönbözőbb emberek egy légtérben, akiket mégis összekovácsol egy közös cél: megtanulni egymás mellett élni.

Azokat a hallgatókat, akik ezekben a kollégiumokban közéleti – közösségi - diákbizottsági munkára adják fejüket – pusztán önszorgalomból és társadalmi indíttatásból – éppen ezért hatalmas felelősség nyomja a vállukat. Éppen emiatt a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatnak lehetősége szerint minden segítséget meg kell adnia. Egy olyan „ernyőszervezetként” kell működnie, melyhez a tagkollégiumi diákbizottságok bármikor teljes bizalommal tudnak fordulni, ha olyan akadályokba ütköznek, amiket saját hatáskörben nem tudnak megoldani.

A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatnak emellett segítenie kell a tagkollégiumi diák-bizottságok közötti kommunikáció előremozdulását. Célunknak kell lennie, hogy a kollégiumok tisztában legyenek egymás programjaival, rendezvényeivel, tudjanak egymás céljairól.  

Több éve foglalkozom kollégiumi érdekképviselettel, majd négy éve vagyok tagja a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatnak – illetve jogelődjének a Kollégiumi Összbizottságnak – így jó néhány összetételben láttam már testületünket az elmúlt évek során működni. Nagyon örülök neki, hogy a KolHÖK az utóbbi másfél évben nemhogy elindult, hanem rengeteget lépett előre az egység irányába. Ez egy hatalmas eredmény, amire mindannyiunknak nagyon kell vigyáznunk, hiszen véleményem szerint ez a hatékony munka elsőszámú záloga. Szokták mondani, hogy az ember akkor érzi valaminek a jelentőségét igazán, ha már nincs birtokában annak az adott dolognak. Volt „szerencsém” látni, hogy milyen volt ez a testület akkor, amikor nem tudott egységesen fellépni a hallgatók érdekében. Éppen ezért az együttgondolkodásra, a kölcsönös bizalomra, a következetességre, a megbízhatóságra és az előremutató szakmaiságra épülő egységet jelölöm meg elsőszámú prioritásként számomra és a csapatomnak.

A Csapat

A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöksége tisztségek szempontjában terveim szerint továbbra is a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fog felállni. Véleményem szerint az elmúlt egy évben a KolHÖK minden tisztségviselője az elnök irányadásával gyorsan megtalálta a rá váró feladatokat és nem kellett sokáig a feladat- és hatáskörök „kicölöpözésével” egyeztetni a tisztségviselők között. Emellett terveim szerint nem csak a feladatok, hanem legnagyobbrészt a feladatokat elvégző személyek is maradnak az eddigiek. Ezen döntésemet az is indokolja, mert belülről is tapasztaltam, hogy mennyire jó és egységes csapat került össze egy évvel ezelőtt és véleményem szerint nagy hiba lenne megbontani ezt az egységet. Nagyon bízom benne, hogy az a fajta motiváltság és elkötelezettség, amely eddig is jellemezte ezeket az embereket a továbbiakban sem fog változni, és ezért elnökként mindent meg is fogok tenni.

Alelnökeimnek olyan tapasztalt, nagy rutinnal és hozzáértéssel rendelkező munkatársaimat kértem fel, akik már eddig is sokat tettek közösségünkért. Általános alelnöknek kértem fel Bökönyi Esztert, a KolHÖK eddigi alelnökét, aki a tervek szerint a továbbiakban is ebben a tisztségben fog tovább dolgozni. Eszter mind alelnökként, mind pedig a Nagytétényi úti Kollégium diákbizottságának elnökeként is sok szakmai tapasztalatra tett szert az eddigiekben. Szintén általános alelnöknek kértem fel a Ribling Tamást, a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat eddigi elnökét. Tamás már a saját bőrén is megtapasztalta, hogy mit jelent ezt a szervezetet vezetni, így minden valószínűség szerint sokszor tudja majd segíteni mind az elnök, mind pedig az egész elnökség munkáját. Szakkollégiumi alelnöknek Kiss Zsoltot kértem fel. Zsolt az előző évben hatalmas eredményeket ért el a szakkollégiumok KolHÖK-ös integrációjának előmozdításával, valamint szintén ezen terület nagy eredménye, hogy az újonnan alakult Illyés Sándor Szakkollégiumnak is sikerült beleilleszkednie az Egyetemi Kollégium rendszerébe.

A referensi posztok esetében terveim szerint szintén nem fog változás bekövetkezni. Gazdasági- és rendezvényszervező referensnek Tímár Noémit kértem fel, aki a Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kar hallgatói önkormányzatában is tevékenykedett már hasonló szerepkörökben. Noémire az idei évben nagy feladat fog hárulni, hiszen ez lesz az első mandátum, melynek során mindvégig önálló költségvetése van a testületnek. Az, hogy a pénzügyi lehetőségeinket a lehető leghatékonyabban és leghasznosabban tudjuk kikölteni elsősorban az elnök és a gazdasági referens feladata. Titkári feladatokat ellátó referensnek Balog Pétert kértem fel, aki mind a KolHÖK-ben, mind pedig a Társadalomtudományi Kar hallgatói önkormányzatában is tanúbizonyságot tett már precíz megbízhatóságáról. Az Egyetemi Kollégiumi Információs és Felvételi Rendszer (EKIF) megbízható és problémamentes működéséért felelős referenst kértem fel az Informatikai Karról. Az eddig tisztségben lévő referensek már az eddigiekben is sokszor voltak a testület segítségére akkor, amikor – főként a felvételi időszakban – a diákbizottságok tagjai esetlegesen problémákba üköztek az érvényesítések során. Ezen poszt betöltőjétől a továbbiakban is hasonlóan hatékony munkát fogok elvárni, hiszen felvételi időszakban az ő tevékenységétől függ, hogy az érvényesítő kollégák milyen ütemben tudják elbírálni a jelentkezők igazolásait. Az előző év során évközben került sor a kommunikációs referensi poszt megalakítására. Akkor Balogh Szilárd, a Nagytétényi úti Kollégium diákbizottságában tagja lett felkérve a tisztségre, én pedig megválasztásom esetén továbbra is neki szavaznék bizalmat.

Az első a hallgató! – avagy az érdekképviselet jogsérelmi szintje

Kollégiumi felújítás

Az elkövetkezendő néhány év során, 2011-ig négy kollégium kerül felújításra PPP-konstrukció keretében. Az előző tanév folyamán került sor a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium felújításának terveinek elkészítésére. Az Egyetemi Kollégium és dr. Seifert Tibor főigazgató úr ígéretének megfelelően mind a KolHÖK képviselői, mind pedig a KCSSK Kollégiumi Diákbizottságának képviselői részt vehettek a tervezés folyamatában és közvetíthették igényeiket a tervezők irányába.

A kivitelezés azonban a jelenlegi állás szerint csúszni fog, az építkezés információink szerint várhatóan csak 2009 februárjában fog megkezdődni. A felújítás februári megkezdése több kérdést is felvet, elsősorban azt, hogy hogyan lesz megoldva a hallgatóknak a KCSSK „A épületéből” való ki-, és a Griff Hotelbe való beköltözése. A KolHÖK-re ebben a kérdésben véleményem szerint nagy szerep hárul. Minden lehetőségünkkel azon kell lennünk, hogy segítsük az ottani diákbizottságot abban, hogy minél probléma mentesebben és hatékonyabban le tudja bonyolítani az átköltözést úgy, hogy az érintett hallgatóknak az a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon.

Szintén ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy a Griff Hotelbe átköltöző hallgatók folyamatos érdekvédelme biztosított legyen. Ez elsősorban a KCSSK kollégiumi diákbizottságának feladata, de a KolHÖK-nek természetesen segítenie kell a munkát, ha ennek a helyi részönkormányzat szükségét érzi.

Az Egyetemi Kollégiumi Információs és Felvételi Rendszer

Az Egyetemi Kollégiumi Információs és Felvételi Rendszer (EKIF), egy olyan erőssége az Egyetemi Kollégiumnak és a KolHÖK-nek, melyre országos szinten is büszkék lehetünk, és például szolgálhatunk más felsőoktatási intézmények számára. Az EKIF ma már elengedhetetlen és megkerülhetetlen eleme a felvételi eljárás, a be és kiköltözés lebonyolításának, illetve az intézményi adminisztrációnak. Úgy gondolom, hogy az elért eredmények megtartása mellett minőségi szempontokból van hova fejlődni. Mindenképpen kezdeményezni és támogatni kell azokat az erőfeszítéseket, melyek az intézményi adminisztráció EKIF-en keresztüli intézését tartja szem előtt. Ennek megfelelően a könyvtári, a raktári-leltári adatbázisok felvitele, illetve annak az EKIF-en keresztül történő kezelése nagymértékben segítené és gyorsítaná az intézményi adminisztrációt.

Úgy gondolom a rendszer megalkotása óta egyre jobban használható. Az utóbbi két felvételi eljárás ugyan még világított rá hiányosságokra, de a fejlődés tendenciózussá vált az utóbbi másfél évben. A KolHÖK tisztségviselőinek – és közülük is elsősorban az EKIF-referensnek – Ódor Balázs EKIF-adminisztrátorral együttműködve továbbra is azon kell lenniük, hogy a rendszer minél kisebb hibaszázalékkal tudjon mind a kollégisták, mind a hallgatói képviselők, mind pedig az Egyetemi Kollégium alkalmazottainak rendelkezésre állnia.

Kollégiumi felvételi

A kollégiumi jelentkezések elbírálását minden évben a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat és részönkormányzatai végzik el. Ez a KolHÖK egyik legfontosabb jogosítványa, hiszen szabályozott keretek között mi magunk dönthetjük el, hogy kiket veszünk fel az adott kollégiumba. Az országban számos felsőoktatási intézményben alakult ki az a gyakorlat, hogy a kollégiumi felvételt, a szociális feltétellel egyenrangú tanulmányi feltételekhez kötik. Vagyis a kollégiumi felvétel elnyeréséhez nem elegendő a szociális rászorultság. Ezzel szemben az ELTE kollégiumai szociális kollégiumok, ahová elsősorban rászorultsági alapon kerülnek be a hallgatók, és másodsorban tanulmányi eredményeik alapján. Én személy szerint is mindent el fogok követni azért, hogy ez ne változzon. Azonban ha alapelveiben nem is, úgy gondolom részleteiben korrigálni kell a felvételi pontozáson, gondolva arra, hogy a szociális helyzet megállapításánál valóban reális összeghatárok alapján osztjuk ki a pontokat, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakhelytől való távolság pontszámításának is. Terveim között szerepel továbbá, hogy az elsőévesek felvételije során a felvételi eljárásban a kollégiumba jelentkező elsőéves hallgatók ne kaphassanak plusz pontokat a diákönkormányzatban végzett tevékenységeik után, hiszen ezt semmilyen hivatalos okirattal nem tudja igazolni a felvételiző a bizottság irányába.

Fejlesztési pénzek

A felsőoktatási törvény értelmében az Egyetemi Kollégiumnak minden befizetett kollégiumi díj 10%-át a kollégium fejlesztésére kell költenie, ennek a nagyjából huszonnyolc millió forintnyi összeg elköltésénél azonban a KolHÖK-nek és részönkormányzatainak egyetértési joguk van. Fontosnak tartom, hogy az elmúlt évek gyakorlatát megtartva a részkollégiumi hallgatói önkormányzatok döntsenek saját fejlesztési pénzük felhasználásáról. A KolHÖK elnökségének ebben a kérdésben két feladata kell hogy legyen. Egyrészt a részkollégium döntésének képviselete a Kollégium és az Egyetem felé, másrészt kontrolálni, hogy a keretfelhasználások időben történjenek és a fejlesztési pénzek úgymond ne ragadjanak bent.

Kulturális és szabadidős rendezvények támogatása

Szervezetünknek az elmúlt tanév során hosszú várakozás után végre önálló költségvetése lett. Ez lehetőséget biztosít számunkra, hogy lehetőségeinkhez képest támogatni tudjuk a kollégiumi rendezvényeket. Költségvetésünkben a tavalyi tanév folyamán elkülönítésre került egy nagyobb pénzkeret, melynek felhasználására pályázatot fogunk terveim szerint kiírni a kollégiumok között. A tárgyalt pénzkeret elosztásánál mindvégig törekednünk kell majd arra, hogy igazságosan és arányosan részesüljenek a diákbizottságok anyagi támogatásban a KolHÖK részéről. A tagkollégiumok lakóinak identitástudatának erősbítéséhez tapasztalataim szerint nagymértékben hozzájárulnak a tavaszi kollégiumi napok. Ezen rendezvények finanszírozását teljes egészében nyilvánvalóan nem tudjuk vállalni, de jelentőségük szempontjából a helyükön fogjuk őket kezelni a pályázatok elbírálásakor. Mindemellett véleményem szerint abban is segítséget kell nyújtanunk a kollégiumoknak, hogy rendezvényeiket az egyetem többi campusán és kollégiumában is minél hatékonyabban tudják hirdetni és reklámozni.

Kollégiumi közéleti ösztöndíj

Mint azt már programomban említettem önkormányzatunk legfontosabb tisztségviselőinek a tagkollégiumi diákbizottságok tagjait tartom. Ők azok, akiknek a munkája nélkül a kollégiumi érdekképviselet megszűnne létezni. Éppen ezért fontos, hogy áldozatos munkájukat lehetőségeinkhez képest díjazni, honorálni tudjuk. Az utóbbi évben hosszú várakozás után végre megindult a kollégiumi közéleti ösztöndíjak kiutalása. Ez a csekély egyszeri támogatás nagyon jó lehetőség számunkra, hogy ilyen módon is megköszönjük egyrészt a diákbizottságok tagjainak, másrészt minden olyan embernek a munkáját, akik ilyen vagy olyan módon, de hozzátettek valamit a közösség fejlődéséhez és épüléséhez. Fontos ez azért is, mert egyrészt motiválja az embereket, hogy érdemes a közösségért dolgozni, másrészt így a Kollégium is elismeri azokat az embereket, akik a közösségért tesznek, akik a közösségeket építik.

Az előző időszak gyakorlatával kapcsolatban két dolgot kell mindenképpen megemlítenem. Egyrészt a részkollégiumok autonómiáját az ösztöndíj megállapításában mindenképpen továbbra is tiszteletben kell tartani, hiszen ők azok, akik a leginkább látják azt, hogy ki az, aki igazán megérdemli, másrészt magát az ösztöndíj elbírálását és kiutalását a továbbiakban is rövid kötött határidőkhöz kell kötni, hogy a kollégisták minél előbb hozzájuthassanak a megérdemelt jutalmukhoz. Ebben továbbra is szoros együttműködésre számítok a részkollégiumok diákbizottságaival illetve az Egyetemi Kollégium vezetésével.

Együttgondolkodás – avagy az érdekképviselet stratégiai szintje

A tagkollégiumok autonómiája

Nem véletlenül választottam programom stratégiai fejezetének első bekezdéséül a tagkollégiumok autonómiájának kérdéskörét. Az utóbbi évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a tagkollégiumok önállóságának tiszteletben tartása stratégiai jelentőségű. Ez főként abban az esetben nélkülözhetetlen, ha a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatot valóban egy hatékonyan dolgozó ernyőszervezetként kívánjuk működtetni.

A tagkollégiumokban tapasztalataim alapján jól felkészült és rátermett hallgatói képviselők látják el feladataikat, akik a problémák döntő hányadát képesek „házon belül” is megoldani. Azonban ezen problémák mellett nyilván szembekerülhetnek olyan akadályokkal, amikkel kapcsolatban a KolHÖK, vagy az EHÖK segítségét kell kérniük. Amennyiben testületünk saját hatáskörben intézkedni tud az adott problémával kapcsolatban akkor azt nyilván orvosolni is fogja, ha a probléma jelentősége túlmutat a KolHÖK-ön a kérdést haladéktalanul továbbítania kell a felettes szervek irányába.

Szakkollégiumok

Az autonómia kérdése a szakkollégiumok esetében kiemelt jelentőségű. Ezek az intézmények az átlagoshoz képest nagyobb fokú identitással rendelkeznek. Ez többek között belső működési sajátosságaikból, nevezetesen egyrészt a kollégiumi felvételi rendszerükből másrészt pedig a szakmai programjaikból fakad.

Az utóbbi egy évben véleményem szerint a szakkollégiumok sokat léptek előre az egységes kommunikáció irányába, ezen az úton kell továbbhaladnunk. A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat primer fontosságú feladata, hogy a szakkollégiumokat érdekelté tegye abban, hogy aktív részeseivé váljanak tevékenységünknek. Ezt többek között az egységes pályázati stratégia megalkotásával kívánom elérni.

A tavaly működését megkezdő szakkollégiumi albizottság működését a továbbiakban is fenn kell tartani, hiszen ez egy kiváló fórum arra, hogy a nevezett intézmények megismerkedhessenek egymás programjaival, céljaival.

Az Egyetemi Kollégium szakkollégiumaira kitüntetett figyelem hárul az ELTE tehetséggondozási koncepciójában is. A KolHÖK-nek minden segítséget meg kell adnia az érintett felek számára, hogy azok a lehető leghatékonyabban tudják kiaknázni szakmai potenciálukat.

A kapcsoltatokat nem csupán az ELTE szakkollégiumai között lehet erősíteni, hiszen Magyarország területén színvonalas szakkollégiumok működnek, amelyek szintén segíthetnék a szakkollégiumok működését. A szakkollégiumi mozgalom egy hungarikum, az ELTE-n erősíteni kell szerepvállalásaikat a tudomány- és kultúraszervezés, az esélyegyenlőség terén, azonban mindezeket egy országos összefogás segítségével, a Szakkollégiumi Charta szellemiségének megfelelően. 

Szervezeti változások az önkormányzaton belül

Ahhoz, hogy a problémákat orvosolni tudjuk, nyilvánvalóan tudnunk is kell róluk. A testület és részönkormányzatainak kommunikációja bár sokat javult az elmúlt egy-másfél év során, de még mindig nem mondanám minden esetben kielégítőnek még úgy sem, hogy az előző elnökség mindent megtett ezeknek a létező kommunikációs réseknek felszámolásával.

Ezt a kérdést – mármint az információk minél hatékonyabb és gördülékenyebb ilyen irányú áramlását – egy alapszabály-módosítás kezdeményezésével és némi szervezeti-szerkezeti átalakítással oldanám meg. A nyáron az EHÖK sarlóspusztai vezetőképzőjén felvetésre került egy egyeztető fórum létrehozásának szükségessége. Ebben a koordinációs testületben – nevezzük választmánynak - a tagkollégiumok diákbizottságainak elnökei kapnának helyet. Az újonnan létrehozandó plénum legfontosabb funkciója az adott tagkollégiumokat érintő problémák megtárgyalása, a rendezvények időpontjainak egyeztetése, egységes pályázati stratégia elkészítése, hogy csak a legkézenfekvőbb lehetőségeket említsem.

Ez a változtatás egyrészt a szervezeten belüli kommunikáció élénkítését szolgálja, másrészt pedig a kari HÖK-ökkel való együttműködésünket is előmozdíthatja.

Rendszer a rendszerben – a „kilencedik kar” hallgatói önkormányzata az EHÖK-ben

Az ELTE kollégiumaiban egyetemünk mind a nyolc karáról laknak hallgatók. Ezen hallgatók mindegyikének ugyanolyan szintű, a lehető leghatékonyabb érdekvédelmét a kari hallgatói önkormányzatokkal szorosan együttműködve kell ellátnunk. Az Egyetem legfiatalabb hallgatói önkormányzata éppen ezért különleges helyzetben van. Számtalanszor találkozhattunk már olyan esetekkel, ahol az adott kari önkormányzattal együttműködve kellett megoldanunk problémákat. Ez a jelenség önmagában teljesen természetes és ugyanilyen természetességgel kell együttműködnünk más HÖK-ök tisztségviselőivel, illetve együtt kell megtalálnunk azokat a stratégiai jelentőségű pontokat, ahol együttes erővel a lehető leghatékonyabban tudjuk képviselni hallgatótársaink érdekeit.

Emellett fontos feladatunknak kell tekintenünk, hogy lehetőség szerint minden hallgatói önkormányzatnak segítségére legyünk abban, hogy helyi szinteken is minél közelebb lehessenek saját hallgatóikhoz.

A kollégiumi közösség fentebb már említett diverzitása véleményem szerint hatalmas jelentőségű az egész Egyetemi Hallgatói Önkormányzat szempontjából is. A KolHÖK ott és akkor tud a leghasznosabb tevékenységet kifejteni a hallgatói önkormányzatok közösségében, ha kihasználja ezt a sokszínűségét. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a kari hallgatói önkormányzatok közösségének legnagyobb ereje épp egységességében rejlik. Ezt az egységet kell minden erőnkkel fenntartanunk és minél több lehetőséget, fórumot, segítséget megadni tekintet nélkül mindenki számára, hogy az utóbbi években tapasztalható összetartás a továbbiakban is fennmaradjon. Ez az egység mindannyiunk jól megfontolt érdekének kell hogy legyen, hiszen ez szolgálja legjobban nemcsak a kollégisták, hanem az egész hallgatói közösség érdekét is.

Költségvetés

A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat a tavalyi évben hatalmas eredményként könyvelhette el, hogy önálló költségvetése lett. Az EHÖK-kel, illetve a többi hallgatói önkormányzattal egyeztetettek alapján nagyságrendileg kettő és félmillió forint áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megvalósítsuk céljainkat.

Még a tavalyi év során meghatározásra kerültek a költségvetés irányszámai. Ez alapján külön keretek kerültek elkülönítésre irodaeszközök beszerzésére, rendezvényeinkre, vezetőképzőnkre, promóciós termékek megvásárlására és egyéb fejlesztésekre.

Kapcsolat az ELTE Karrierközponttal

Az idei év folyamán az ország más felsőoktatási intézményeihez hasonlóan az ELTE-n is sor került a Karrierközpont létrehozására. A szervezet megalakulásával egyetemünk egy régi hiátusát küszöbölte ki. A kollégiumi hallgatói képviseletnek, és a Karrierközpont KolHÖK-ös kapcsolattartójának fontos feladata kell hogy legyen, hogy minden segítséget megadjon a központ munkatársainak munkájához legyen szó akár a képzések helyszínének biztosításáról, vagy a képzések meghirdetéséről.

Kapcsolat az Egyetemi Kollégiummal

Azt hiszem nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat hiszen az Egyetemi Kollégium vezetése lehetőségeihez képest minden közös ügyünkben partnernek mutatkozik irányunkba. A tagkollégiumi igazgatók nagy részével kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolunk, ha netalán időnként mégis nézeteltérésre került a sor, dr. Seifert Tibor főigazgató úrral közösen végül is minden esetben megoldottuk a problémákat.

Ugyanúgy, mint más szervezetek esetében, az Egyetemi Kollégiumhoz való viszonyunkat is legnagyobb mértékben kommunikációnk hatékonysága befolyásolja. Éppen ezért terveim között szerepel a Kollégiumi Vezetői Értekezletek újbóli rendszeresítésének kezdeményezése, hiszen ezt tartom a legjobb lehetőségnek arra, hogy az Egyetemi Kollégiummal közös ügyeinkben mindenki számára kedvező és megfelelő álláspontot alakíthassunk ki.

Kommunikációnk új eszközei

Testületünk kommunikációja véleményem szerint sokat javult az elmúlt egy év során. Sokszor hangoztatott közhely, hogy „a kommunikációnkon javítanunk kell”. Ez az a terület, ahol mindig van előrelépési lehetőség, hiszen tökéletes kommunikáció nem létezik. Nekünk mégis e felé a tökéletesség felé kell elmozdulnunk, céljaink eléréséhez pedig új kommunikációs csatornákat kell felkutatnunk. A szervezeten belüli kommunikáció javításának mikéntjéről egy fentebbi fejezetben már esett szó, alább a hallgatók irányába történő kommunikáció lehetséges új csatornáiról szeretnék egy pár gondolatot megemlíteni.

Primer fontosságú feladatunknak tekintem a hallgatók felé történő információáramlás biztosítását. Ennek előremozdítása végett megválasztásom esetén kezdeményezni fogom egyrészt egy minden kollégista számára rendszeres jelleggel történő elektronikus hírlevél megszerkesztését és kiküldését, másrészt egy az EKIF-től független KolHÖK-honlap beindítását.

Fontos feladatunk továbbá azon leendő hallgatótársaink tájékoztatása is, akik a karokon megrendezésre kerülő „nyílt napokon”, illetve a különböző felsőoktatási szakkiállításokon érdeklődnek kollégiumaink felől. A személyes segítségnyújtás és szóbeli tájékoztatás mellett fontosnak érzem egy olyan tájékoztató kiadvány elkészítését, amelyben mind a leendő, mind pedig a már gyakorló ELTE-s hallgatók egy füzeten belül juthatnak hozzá a kollégiumokat érintő legfontosabb információkhoz.

Az eredményes kommunikáció elengedhetetlen feltétele véleményem szerint az egységes megjelenés. Az elmúlt egy év során első alkalommal elkészült egy KolHÖK-ös mappa, illetve toll. A továbbiakban tovább szeretném bővíteni ezt a repertoárt.

Rendezvényeink -->